Te milyen frekvencián éled az életed? Tudatszintváltás, amit a tudomány is alátámaszt.

2025. márc. 22

2025. március 22. | HÍREK – INTEGRATÍV EGÉSZSÉG | Új kutatások szerint a tudatszint növelése hozzájárulhat az egészség javításához. A tudatszint növekedése az életminőség javulását is eredményezheti.

Hallottál már arról, hogy „rossz energiák vesznek körül”? Hogy bizonyos helyek felemelnek, mások pedig lehúznak? Talán csak legyintettél rá, mondván: ez ezoterikus maszlag. Pedig ma már a pszichológia és a kvantumfizika határterületein is egyre több kutatás támasztja alá: a tudati állapotaink, az érzelmi „rezgéseink” valóban befolyásolják, milyen életet tapasztalunk meg. Ezért fontos a fejlett tudatszint.

Ez nem varázslat – hanem tudati működés. És ha tudatosítjuk, meg is változtathatjuk a tudatszintet.

Mi az a „frekvencia”, amin működünk?

A hétköznapi nyelvben frekvencia alatt gyakran hangokat vagy rádióhullámokat értünk. Ám a tudományos és pszichológiai gondolkodásban ez egyre inkább metaforaként jelenik meg: a hangulataink, gondolataink és reakcióink is egyfajta rezgést közvetítenek, és ezek hatással vannak a tudatszintre.

Ha egy kapcsolatban folyton meg nem értettséget tapasztalsz, ha munkában sorra jönnek a „kihívások”, vagy ha gyakran érzed magad blokkoltnak – akkor érdemes lehet elgondolkodni azon: milyen belső „csatornán” sugárzol, ami akadályozza a magasabb tudatszintet?

Egyre több pszichológiai irányzat – mint például a transzperszonális pszichológia vagy a pozitív pszichológia – foglalkozik azzal, hogyan változhat meg az életünk, ha a tudatszintünk megemelkedik, vagyis kilépünk az automatikus, ismétlődő mintáinkból. A tudatszint növelése a személyes fejlődés fontos része.

Tudatszintváltás – divatszó vagy valós eszköz?

A változásra való képesség nemcsak akaraterő kérdése. Az önismeret és a tudatos jelenlét segít abban, hogy észrevegyük: sokszor robotpilóta módban működünk, és ez befolyásolja a tudatszintet. Reggel ugyanaz a kávé, ugyanaz a frusztráció a dugóban, ugyanaz a gondolat: „Ez van, ezzel kell beérni.”

De mi van, ha nem ez van? Mi van, ha a változás nem kívül kezdődik – hanem belül? Tudatosítsd a tudatszinted változását.

A pszichológusok szerint a tudati „frekvenciaváltás” akkor történik, amikor egy mély belső felismerés hatására másképp kezdünk reagálni a világra. Nem feltétlenül lesz minden habos-babos, de már nem ugyanonnan nézzük a nehézségeket. És ez mindent megváltoztat.

A kollektív lenyomatok ereje – miért félünk változni?

Sokan, főleg Közép-Kelet-Európában, ismerősnek érezhetik azt a belső hangot: „ne szólj szám, nem fáj fejem”, vagy „jobb a biztos rossz, mint a bizonytalan jó”.

Ezek a transzgenerációs minták nemcsak a családból, hanem a történelemből, a társadalmi berendezkedésből is érkezhetnek. Félelem a változástól, bizalmatlanság a sikerrel szemben, a saját érték alulbecsülése – ezek nem „hibák”, hanem tanult védekezések. A jó hír? Tanult mintákat lehet újratanulni is. Ezáltal a tudatszint is emelhető.

Tudomány és spiritualitás – közeledő világok

A kvantumfizika egyik megdöbbentő állítása szerint: a megfigyelő hat a megfigyeltre. Ez azt jelenti, hogy a valóság – legalább részben – attól függ, hogyan figyeljük meg.

A pszichológiában ezt úgy is mondhatnánk: az értelmezésünk formálja az élményeinket. Ha ugyanazt a helyzetet más hangulatból, más önértékeléssel nézzük, teljesen más következtetést vonunk le.

Ezért mondják sokan: „Nem a világ változott meg – én néztem rá másképp.” Ezen is látszik, milyen fontos a tudatszint.

Mi a te felelősséged ebben?

Sokan azt gondolják, a terápia a kanapén történik. Pedig az igazi munka az ülés után kezdődik. Amikor kilépsz az utcára, és másként reagálsz a párodra, a főnöködre, a tükörképedre, a tudatszint megváltozása miatt.

A változás ott kezdődik, hogy nem ugyanabból a fájdalomból, félelemből, szégyenből hozod meg a döntéseidet, hanem egy új tudatszintből. A tudatszint emelése hozzásegít ahhoz, hogy tudatosabb életet élj. És ehhez nem kell „spirituálisnak” lenni – elég embernek lenni, aki nyitott az önismeretre és a felelősségvállalásra.

Egy kis tudomány: mit mondanak a kutatások?

  • A Harvard Medical School tanulmányai szerint a mindfulness-alapú tudatosság (MBSR) segít a stresszcsökkentésben és javítja az érzelmi szabályozást.
    Forrás: Harvard Health Publishing
  • A transzgenerációs traumák hatásairól szóló kutatások (pl. Rachel Yehuda munkái) kimutatták, hogy a trauma epigenetikailag öröklődhet, de a tudatos feldolgozás oldhatja ezeket a hatásokat.
    Forrás: Yehuda et al., 2015, Biological Psychiatry

És mi van a pénzzel?

A pénz gyakran „önismereti tanító”. Ha félelemmel, szégyennel, görcsösen viszonyulunk hozzá, az belső blokkot jelez. Ha viszont áramlásként, értékcsereként tekintünk rá – akkor eszközzé válik, nem céllá.

Ahogy változik az önértékelésed, úgy változhat a pénzügyi valóságod is. Tudatosítsd a tudatszinted!

Összefoglalva: nem áldozat vagy – hanem alkotó

A frekvencia, amin működsz, nem valami misztikus adottság. Te hangolod be. És bár nem tudod mindig, mi történik veled – de azt igen, hogy hogyan választasz reagálni rá.

Ez a különbség az elsodródás és a tudatos élet között. Tudatszint kell hozzá.

További olvasnivalók a témában:

  • Daniel Siegel: The Mindful Brain
  • Joe Dispenza: Breaking the Habit of Being Yourself
  • Gabor Maté: When the Body Says No

Ha tetszett a cikk, oszd meg – és írj nekünk közösségi elérhetőségeinken: Te mire hangolnád át az életed frekvenciáját?

HÍREK

„Maga hülye!”

Mit élnek át a gyermekkórház dolgozói? A Heim Pálban végzett kutatás rávilágít az egészségügyi dolgozók elleni erőszak elhallgatott arcaira, beleértve a verbális bántalmazás formáit is „A legnehezebb pillanatban nem a gyerek sírása visel meg – hanem a szülő...

Hogyan formálnak minket a nehézségek?

Miért van az, hogy egyesek gyorsan talpra állnak egy nehéz helyzet után, míg mások hosszabb időre beleragadnak a problémákba? A válasz a lelki ellenállóképességben rejlik.

Kapcsolódó tartalmak

A fogászati azonosítás forradalma és jövője

A fogászati azonosítás forradalma és jövője

A szájpadlás, mint ujjlenyomat? Ha azt gondolod, hogy a fogászat kizárólag tömésekről és foghúzásról szól, akkor érdemes újragondolnod. Dr. Simon Botond, egyetemi tanársegéd, fogszakorvos és kutató, egy egészen más oldalról közelíti meg a szakmát: a fogászati...

A telefonodat feltöltöd, magadat meg nem? Az alvás szuperereje.

A telefonodat feltöltöd, magadat meg nem? Az alvás szuperereje.

Az alvás nem csupán a pihenés ideje; ez az a periódus, amikor testünk és elménk regenerálódik. Feldolgozza a nap eseményeit, és felkészül a következő kihívásokra. De vajon kihasználjuk-e teljes mértékben az alvásban rejlő potenciált? A JÓL VAGYOK PODCAST új...